A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette 2026-ra vonatkozó ellenőrzési tervét, amely az adatvezérelt, kockázatelemzésen alapuló kiválasztást helyezi a középpontba. A hatóság célja, hogy a rendelkezésére álló hazai és nemzetközi információk alapján azonosítsa azokat a magánszemélyeket és vállalkozásokat, ahol nagyobb valószínűséggel merülhet fel adókockázat vagy szabálytalanság. A terv részleteit a KPMG ismertette elemzésében.
A magánszemélyek esetében kiemelt figyelmet kapnak a külföldről származó jövedelmek, különösen azokban az esetekben, amikor az adózó nem megfelelően működik együtt az adóhatósággal. A nemzetközi adatcsere-rendszerekből származó információk lehetővé teszik a külföldi bankszámlákon, befektetésekből vagy egyéb forrásból származó bevételek ellenőrzését, és fokozott vizsgálat várható az alacsony adókulcsú országokhoz kapcsolódó jövedelmek esetében is. Emellett a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó kedvezmények jogszerű igénybevételét is vizsgálni fogják.
A vállalkozásokat érintően a társasági adó területén több hangsúlyos ellenőrzési irány rajzolódik ki. A hatóság figyelmet fordít a fejlesztési és energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények szabályszerű alkalmazására, a korábban lekötött tartalékok felhasználására, valamint a globális minimumadó szabályainak megfelelő teljesítésére. Vizsgálatok várhatók továbbá a rendezvény-, reklám- és médiaipari tevékenységek területén, illetve a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek – például tagi kölcsönök – bejelentésének és elszámolásának helyességével kapcsolatban.
Az általános forgalmi adó és a vámellenőrzések során az ágazati kockázatok kerülnek előtérbe, különösen az olyan területeken, mint a gépjármű-kereskedelem, az élelmiszeripar vagy az építőipar. Az e-kereskedelem és az importforgalom továbbra is kiemelt ellenőrzési célpont, különös tekintettel az áfacsalások kiszűrésére. A hatóság az online számlarendszerből és az áfabevallásokból származó adatokat összevetve tárja fel az esetleges eltéréseket, és vizsgálja az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének megfelelőségét is.
A transzferár-ellenőrzések terén a NAV egyre inkább támaszkodik a fejlett adatelemzési módszerekre, beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazását. Fokozott figyelmet kapnak az országonkénti jelentések (CbCR), a transzferár-adatszolgáltatások pontossága, valamint a kapcsolt felek közötti – különösen immateriális javakat érintő – tranzakciók. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hiányos teljesítése komoly kockázatot jelenthet az érintett vállalkozások számára.
Összességében a 2026-os ellenőrzési terv azt mutatja, hogy az adóhatóság differenciált megközelítést alkalmaz: az együttműködő, jogkövető adózókat támogató eszközökkel és adategyeztetéssel segíti, míg a kockázatosnak minősített esetekben gyors és célzott ellenőrzésekkel lép fel.